A „Burn” kifejezés a kriptovalutákkal összefüggésben arra a folyamatra utal, amelynek során bizonyos számú tokent vagy érmét véglegesen és visszafordíthatatlanul kivonnak a forgalomból. A kiégetés után ezek a tokenek többé nem használhatók vagy visszanyerhetők, és gyakorlatilag megsemmisülnek.
Hogyan működik a burn?
A tokenégetés technikai folyamata viszonylag egyszerű, és a tokenek elküldését jelenti egy speciális, hozzáférhetetlen tárcacímre. Ezt a címet gyakran „égető címnek” vagy „nullcímnek” nevezik, és nincs hozzá tartozó privát kulcs. Ezért, ha egyszer már elküldték a tokeneket oda, senki sem tudja elkölteni vagy mozgatni azokat.
A leggyakoribb égető mechanizmusok a következők:
- A „halott” címre történő küldés: a legegyszerűbb módszer. A tokeneket egy olyan címre küldik, amely érvényes a blokkláncon, de senki sem ellenőrzi (pl. egy véletlenszerűen generált cím, amelyhez senki sem rendelkezik a privát kulccsal, vagy egy olyan cím, amelynek egy speciális hash-ja garantálja, hogy a privát kulcs soha nem fog generálódni).
- Láncon belüli mechanizmusok (okos szerződések): Sok projekt előre programozott okos szerződéseket használ, amelyek tartalmaznak egy kilövési funkciót. Amikor ez a funkció meghívásra kerül, a szerződés programozottan megsemmisíti a tokeneket, eltávolítva azokat a teljes forgalmi egyenlegből.
Miért égetnek el tokeneket? Célok és okok
A tokenek elégetése nem véletlenszerű cselekedet, hanem jól meghatározott gazdasági és stratégiai céljai vannak egy kriptoprojekt számára:
- Akínálat csökkentése és a szűkösség növelése: ez a leggyakoribb ok. A forgalomban lévő tokenek teljes számának csökkentésével egy projekt deflációs hatást próbál létrehozni. Elméletileg, ha a kereslet állandó marad vagy növekszik, a kisebb kínálat a megmaradó tokenek értékének növekedéséhez kell, hogy vezessen. Ez hasonló ahhoz, ahogyan egy vállalat visszavásárolja saját részvényeit a piacon.
- Árstabilizálás: A tokenégetés az ár stabilizálására vagy az új tokenek folyamatos kibocsátása által okozott infláció ellensúlyozására szolgáló mechanizmusként használható.
- Jutalmazási/ösztönző mechanizmus: Egyes protokollok a tranzakciós díjak egy részét elégetik, így a kínálat csökkentésével és az érték potenciális növelésével jutalmazzák a meglévő token-tulajdonosokat.
- Proof ofBurn (PoB): Egyes hálózatok a tokenégetést konszenzusmechanizmusként használják, ahol a résztvevők érméket „égetnek”, hogy jogot szerezzenek a tranzakciók érvényesítésére és új blokkok létrehozására. Ez a hálózat iránti elkötelezettséget bizonyítja.
- Hibajavítás: Ritka esetekben a hibásan kibocsátott vagy helytelenül kiosztott tokeneket égetni lehet a hibák kijavítására.
- Inflációkezelés: Az inflációs modellel rendelkező projektek (ahol folyamatosan új tokenek keletkeznek) az inflációs ráta kezelése és a gazdasági egyensúly fenntartása érdekében égetési mechanizmusokat alkalmazhatnak.
- Égetésiesemények: Egyes projektek időszakos égetési eseményeket szerveznek, hogy csökkentsék a kínálatot és izgalmat keltsenek a közösségben. A Binance Coin (BNB) klasszikus példája egy olyan tokennek, amely időszakosan elégeti nyereségének egy részét.
Az égetési folyamat következményei
- Árhatás: Bár a tokenégetés gyakran jár együtt áremelkedéssel, ez nem garancia. Az ár számos tényezőtől függ, többek között a piaci kereslettől, a token tényleges hasznosságától, az általános piaci hangulattól és a makrogazdasági környezettől.
- Átláthatóság: Egy átlátható blokkláncban minden tokenégetés nyilvánosan ellenőrizhető, ami bizalmat biztosít a folyamat iránt.
- Defláció vs. infláció: A kiégetett tokenek hozzájárulnak egy deflációs modellhez, ellentétben a fiat valutákkal, amelyek gyakran inflációsak.
Akár vásárolni, akár eladni szeretne, a „Cryptocurrency Price List” oldalunk naprakész árakat hoz a döntéseihez elengedhetetlenül fontos árakkal. És, hogy segítsen tisztán látni a befektetésedben rejlő lehetőségeket, a kriptopénz profitkalkulátorunk lehetővé teszi, hogy gyorsan felmérd a nyereségedet vagy veszteségedet a vételi ár, az eladási ár és a befektetett összeg alapján.