A közgazdaságtanban a defláció kifejezés az áruk és szolgáltatások árának általános csökkenésére utal, ami azt jelenti, hogy a valuta vásárlóereje idővel növekszik. Más szóval, több dolgot lehet vásárolni ugyanannyi pénzből. Ez a jelenség gyakran a pénzkínálat csökkenésével vagy az áruk és szolgáltatások termelésének jelentős növekedésével jár együtt, a pénzkínálat megfelelő növekedése nélkül. A kriptopénzek világában a defláció fogalma alapvető fontosságú, különösen az olyan eszközök esetében, mint a Bitcoin. Ellentétben a fiat valutákkal (például a dollárral vagy az euróval), amelyek kínálatát a központi bankok módosíthatják (ami inflációhoz vezethet), számos kriptovalutát olyan beépített mechanizmusokkal hoznak létre, amelyek korlátozzák vagy akár csökkentik a teljes kínálatukat az idő múlásával.
Egy kriptopénz akkor tekinthető deflációsnak, ha:
- Korlátozott összkínálattal rendelkezik (hard cap): a valaha létezhető érmék maximális száma előre meg van határozva a kódjában.
- Vannak égető mechanizmusai: Az érmék egy részét véglegesen kivonják a forgalomból, például egy „halott” címre való küldéssel, amelyhez senki sem fér hozzá. Ez történhet a tranzakciós díjak részeként vagy rendszeres égetési programok révén.
- Csökkenő kibocsátási rátával rendelkezik: Az új érmék létrehozásának és forgalomba hozatalának üteme idővel csökken.
Példák a deflációs kriptovalutákra
- Bitcoin (BTC): A deflációs rendszer legismertebb példája. A blokkjutalmak ciklikus csökkentésével és a korlátozott kínálattal a Bitcoin továbbra is vonzza a befektetők figyelmét.
- Binance Coin (BNB): A BNB deflációs stratégiát valósít meg a tokenek elégetésével. Ez a mechanizmus fokozatosan csökkenti a teljes kínálatot, így növeli a megmaradt tokenek értékét.
- Ethereum (ETH): Az„EIP-1559” frissítést követően az Ethereum minden tranzakcióra égetett alapdíjat vezetett be, ami deflációs jellemzőket teremt az ETH token számára.
ABitcoin (BTC ) a leghíresebb példa a deflációs jellemzőkkel rendelkező kriptopénzre:
A teljes érmekínálat 21 millióban van maximalizálva: a Bitcoin protokoll előírja, hogy legfeljebb 21 millió bitcoin lesz. Amint ez a határérték elérésre kerül (becslések szerint 2140 körül), új Bitcoint már nem lehet létrehozni.
Felezés: Körülbelül négyévente (vagy minden 210 000 bányászott blokk után) a bányászok jutalma, amelyet egy blokk érvényesítéséért és a blokkláncba való felvételéért kapnak, feleződik.
- Kezdetben a jutalom 50 BTC volt blokkonként.
- Az első felezés (2012) 25 BTC-re csökkentette.
- A második (2016) 12,5 BTC-re csökkentette.
- A harmadik (2020) 6,25 BTC-re csökkentette.
- A negyedik (2024) 3,125 BTC-re.
Ez a mechanizmus drasztikusan lelassítja az új Bitcoinok forgalomba kerülésének ütemét. Mivel az újonnan létrehozott Bitcoins kínálata csökken, a kereslet pedig megmarad vagy növekszik, az alapvető gazdasági alapelvek (a kereslet és kínálat törvénye) azt sugallják, hogy az egyes Bitcoins értékének idővel növekednie kell.
Defláció: Defláció: előnyök és hátrányok
A defláció előnyei
- Értéknövekedés
Állandó vagy csökkenő kínálat mellett az olyan kriptovaluták, mint a Bitcoin, hosszú távon nagyobb potenciállal rendelkeznek az értéknövekedés szempontjából.
- Védelem a fiat infláció ellen
Amikor a hagyományos valuták, mint a dollár vagy az euró az infláció miatt veszítenek értékükből, egy deflációs valuta vonzó értéktárolóvá válhat.
- A befektetés megőrzése mellett szóló érvek
A felhasználókat arra ösztönzik, hogy hosszabb ideig tartsák meg a tokeneket, arra számítva, hogy értékük emelkedni fog.
A defláció hátrányai
- Likviditási problémák
Ha a felhasználók inkább megtartják az érméket, mintsem elköltenék őket, ez csökkentheti a gazdasági aktivitást.
- Spekulációra való támaszkodás
A felhasználók nagy része a deflációs kriptovalutákra inkább spekulatív befektetésként, mintsem csereeszközként tekinthet.
- Korlátozott hozzáférhetőség
Az árfolyam emelkedésével a Bitcoinhoz hasonló kriptovaluták egyre elérhetetlenebbé válnak az átlagfelhasználók számára.
Következtetés: Míg a hagyományos gazdaságokban a deflációnak lehetnek bizonyos következményei (például a költekezés visszaszorítása), a kriptovaluták kontextusában gyakran pozitív tervezési jellemzőnek tekintik, amely lehetőséget ad az eszköz értéknövekedésére, és megbízhatóbb értéktárrá teszi azt.
Érdekli egy adott kriptopénz? Nézze meg az árfolyamát és az árfolyamtörténetét a kriptopénzek árfolyamára vonatkozó oldalunkon.