Ki érvényesíti a blokklánc tranzakciókat? Guide 2025

Állandóan azt hallani, hogy nincs szükség bankra, de ki érvényesíti a tranzakciókat a blokkláncon, ha nem egy vállalat vagy egy közvetítő? Úgy értem, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a bitcoin tranzakciók biztonságosak? A következő cikkben elmagyarázom, hogy ki érvényesíti a tranzakciókat a blokkláncon, és miért forradalmi technológia ez.

1.Ki érvényesíti a blokklánc tranzakciókat

A blokklánc egy decentralizált technológia, amely elosztott digitális főkönyvként működik. A hagyományos banki rendszerekkel ellentétben, ahol egy központi egység (bank) ellenőrzi és hagyja jóvá a tranzakciókat, a blokklánc konszenzusmechanizmust használ az érvényesítéshez. Ha Bitcoint, Ethereumot vagy más kriptovalutákat szeretne vásárolni vagy eladni, akkor a legjobb hely az Abarai platform. Felhívhatja, és egy szakember segít a kereskedésben.

A lépések, amelyeken egy tranzakció végigmegy, amíg validálják a blokkláncon :

1. A tranzakció kezdeményezése – Amikor valaki bitcoint vagy más kriptovalutát küld, a tranzakciót továbbítják a hálózatnak.
2. A tranzakció ellenőrzése – A hálózat a feladó digitális aláírásának és egyenlegének ellenőrzésével elemzi a tranzakció érvényességét.
3. Hozzáadás egy blokkhoz – A tranzakció bekerül egy új adatblokkba, a többi friss tranzakcióval együtt.
4. Megerősítés és érvényesítés – Az alkalmazott konszenzusmechanizmustól függően (Proof of Work vagy Proof of Stake) a tranzakciót bányászok vagy validátorok ellenőrzik.
5. Hozzáadás a blokklánchoz – A megerősítést követően az új blokk hozzáadódik a blokklánchoz, és a tranzakció állandóvá és visszafordíthatatlanná válik.

Ez a folyamat biztosítja, hogy egyetlen entitás sem tudja manipulálni a tranzakciókat, és minden átutalás átlátható és biztonságos. Az alábbiakban egy magyarázó videó mutatja be, hogy pontosan hogyan történik egy bitcoin tranzakció megerősítése.

2. Bányászok és validátorok – kik ők és milyen szerepet játszanak?

Az alkalmazott blokklánc és konszenzusmechanizmus típusától függően a tranzakciók érvényesítését a résztvevők két fő kategóriája végzi:

a) bányászok (Proof of Work – PoW)

A bányászok azok, akik a Proof of Work alapú hálózatokat (pl. Bitcoin) biztosítják. Ők a gépeik számítási teljesítményét használják komplex matematikai problémák megoldására. Az első bányász, aki megtalálja a helyes megoldást, hozzáadja a blokkot a blokklánchoz, és kriptovalutákkal jutalmazzák. Ez a rendszer biztonságot és a hálózat decentralizációját biztosítja, de nagy mennyiségű energiát fogyaszt.

b) Tétbizonylat (Proof of Stake, PoS) validátorok

A Proof of Stake-et használó hálózatokban (pl. Ethereum, Cardano, Solana) a tranzakciók validálása már nem igényel nagy számítási teljesítményt. Ehelyett a résztvevőknek („validátoroknak”) bizonyos mennyiségű kriptopénzt kell zárolniuk biztosítékként („tét”). Minél magasabb a tét és minél jobb a validátor múltja, annál nagyobb az esélye annak, hogy a validátor megerősít egy új blokkot.

Ez a mechanizmus csökkenti az energiafogyasztást és lehetővé teszi a tranzakciók gyorsabb érvényesítését, ami a PoS blokkláncokat környezetbarátabbá teszi.

Mind a bányászok, mind a validátorok alapvető szerepet játszanak a blokklánchálózat biztosításában és működtetésében. Nélkülük a tranzakciókat nem lehetne megfelelően megerősíteni és rögzíteni.

3. Proof of Work vs. Proof of Stake – Hogyan történik a tranzakciók validálása?

A blokklánc-univerzumban két fő mechanizmus létezik a tranzakciók érvényesítésére: Proof of Work (PoW) és Proof of Stake (PoS). Ezek a módszerek határozzák meg, hogy ki jogosult új blokkokat hozzáadni a blokklánchoz és biztosítani a hálózatot. Nézzük meg, hogyan működik mindegyik, és milyen előnyeik és hátrányaik vannak.

Proof of Work (PoW) – Számítási teljesítményen alapuló biztonság

A Proof of Work a Bitcoin és más korai blokkláncok által használt mechanizmus. Ebben a bányászok világszerte versenyeznek egymással, hogy számítógépük számítási teljesítményét felhasználva oldjanak meg összetett matematikai problémákat. Az első bányász, aki megoldja a problémát, új blokkot ad a blokklánchoz, és jutalmat kap kriptopénz formájában.

Hogyan működik a Proof of Work?

1. Egy tranzakciót benyújtanak a hálózathoz.
2. A bányászok átveszik a tranzakciókat, és megpróbálnak megoldani egy kriptorejtvényt.
3. Az első, aki megtalálja a megoldást, elküldi azt a hálózat többi tagjának.
4. Ha a legtöbb csomópont elfogadja a megoldást, a blokk felkerül a blokkláncra.
5. A nyertes bányász jutalmat kap kriptopénzben (pl. Bitcoin).

✅ A Proof of Work előnyei

Nagyfokú biztonság – A PoW hálózatok rendkívül biztonságosak a rendszer kompromittálásához szükséges nagy számítási teljesítmény miatt. Decentralizált – Bárki lehet bányász és részt vehet a hálózat biztosításában. Támadásálló – Egy 51%-os támadáshoz óriási erőforrásokra van szükség, így a nagy hálózatok (pl. Bitcoin) szinte lehetetlenné teszik a kompromittálást.

❌ Hátrányok Proof of Work

Nagy energiafogyasztás – A bányászat sok áramot igényel, ami környezetvédelmi aggályokat vet fel. Hosszabb tranzakciós idő – Egy tranzakció megerősítése több percet is igénybe vehet. Drága berendezéseket igényel – A bányászoknak nagy teljesítményű hardverekbe kell befektetniük, hogy versenyben maradhassanak.

Példák a PoW-t használó kriptovalutákra: Bitcoin (BTC), Litecoin (LTC), Dogecoin (DOGE).

Proof of Stake (PoS) – Érmék tulajdonjogán alapuló érvényesítés.

A Proof of Stake a PoW energiatakarékosabb alternatívájaként jött létre. A bonyolult matematikai problémák megoldása helyett a validátorok (a PoS-ben a bányászok megfelelője) a birtokukban lévő érmék száma és tétje alapján kerülnek kiválasztásra a tranzakciók ellenőrzésére.

Hogyan működik a Proof of Stake?

1. A felhasználók „blokkolnak” egy bizonyos mennyiségű kriptopénzt egy pénztárcában (tét).
2. A hálózat kiválaszt egy hitelesítőt azok közül, akiknek kriptovalutájuk van a tétben, az érmék mennyisége és a birtoklásuk ideje alapján.
3. A validátor ellenőrzi és hozzáadja a tranzakciókat egy új blokkhoz.
4. Ha a tranzakciókat a hálózat többi tagja megerősíti, a validátor jutalmat kap.

✅ Proof of Stake előnyei

Alacsony energiafogyasztás – Nem igényel speciális hardvert, és nem fogyaszt feleslegesen áramot. Gyorsabb tranzakciók – A blokkok gyorsabban kerülnek érvényesítésre, mint a PoW esetében. Nagyobb hozzáférhetőség – Bárki részt vehet a validálásban anélkül, hogy drága berendezésekbe kellene befektetnie.

❌ Hátrányok Proof of Stake

Kedvezhet a „leggazdagabbaknak ” – A több érmével rendelkező validálókat nagyobb valószínűséggel választják ki validálásra. Központosítási kockázatok – Ha kevés résztvevő birtokolja az érmék többségét, ők irányíthatják az érvényesítést. Alacsonyabb biztonság, mint a PoW – Bár a PoS hatékonyabb, a PoS nem olyan időtálló, mint a PoW.

Példák a PoS-t használó kriptovalutákra: Ethereum (ETH), Cardano (ADA), Solana (SOL), Polkadot (DOT).

🔎 PoW vs PoS – melyik a jobb?

Mind a Proof of Work, mind a Proof of Stake hatékony módszer a tranzakciók érvényesítésére a blokkláncon. A PoW biztonságosabb, de sok erőforrást fogyaszt, míg a PoS energiatakarékosabb és gyorsabb tranzakciókat tesz lehetővé.

4. Mi a decentralizáció és miért fontos?

A blokklánc egyik legfontosabb fogalma a decentralizáció. A hagyományos rendszerekkel ellentétben, ahol a tranzakciókat központi bankok vagy intézmények ellenőrzik, a blokklánc számítógépek elosztott hálózatában működik, egyetlen ellenőrzési pont nélkül.

Miért olyan fontos a decentralizáció?

✅ Nincsenek központosított hatóságok – Nincs egyetlen olyan rendszergazda, akinek hatalma lenne a tranzakciók blokkolására vagy módosítására. Bárki ellenőrizheti és részt vehet a hálózatban.

✅ Kevesebb cenzúra – Mivel nem függ egy központi szervtől, senki sem állíthatja le a tranzakciókat, amíg azok a blokklánc protokoll szabályait követik.

✅ Biztonság és bizalom – Minden tranzakciót több résztvevő hitelesít, és egy megváltoztathatatlan főkönyvben tárolják, ami csökkenti a csalás kockázatát.

✅ Ellenállás a támadásokkal szemben – A központosított bankrendszerrel ellentétben, ahol egy kibertámadás veszélyeztetheti az egész rendszert, a blokkláncot sokkal nehezebb megtámadni, mivel az adatok az egész hálózatban elosztva vannak.

Ha például egy bankot kibertámadás ér, az összes ügyfél pénzeszközeit érintheti. A blokkláncon egy tranzakció kompromittálásához a támadónak a hálózat teljes teljesítményének több mint 50%-át kellene irányítania – ez a forgatókönyv szinte lehetetlen az olyan nagy hálózatokban, mint a Bitcoin.

Ha kriptovalutát szeretnél bitcoinra cserélni, akkor az abarai által kínált swap a legjobb megoldás. Próbálja ki a swapot több mint 1100 kriptovalutával, mindezt azonnal, számla nélkül és a legjobb jutalékok mellett.

5. Hogyan lehet kompromittálni a tranzakciókat? Kockázatok és megoldások

Bár a blokklánc biztonságos rendszernek számít, van néhány olyan kockázat, amellyel a felhasználóknak tisztában kell lenniük:

a) 51%-os támadás

Ez a fajta támadás akkor következik be, amikor egyetlen csoportnak vagy szervezetnek sikerül egy Proof of Work (PoW) alapú blokklánc-hálózat számítási teljesítményének több mint 50%-át ellenőrzése alá vonnia. Ha egy ilyen támadás sikerrel járna, a támadó megduplázhatná a kiadásokat, elutasítva a törvényes tranzakciókat, és lehetővé téve a csalást.

Megoldás: A nagy blokkláncok, mint például a Bitcoin és az Ethereum, hatalmas számítási teljesítménnyel rendelkeznek, így egy ilyen típusú támadás rendkívül költséges és szinte lehetetlen.

b) Az intelligens szerződések hibái

Az okosszerződéseket lehetővé tevő blokkláncokban (pl. Ethereum, Solana, Cardano) a programozási hibák pénzügyi veszteségekhez vezethetnek. A hackerek kihasználhatják ezeket a sebezhetőségeket, és ellophatják a rosszul védett szerződésekből származó pénzeszközöket.

Megoldás: Az intelligens szerződések biztonsági ellenőrzése és az ellenőrzött platformok használata csökkenti a kockázatokat.

c) Adathalász-támadások és a privát kulcsok ellopása

Sok felhasználó veszít pénzeszközöket adathalász-támadások vagy privát kulcsok ellopása miatt. A támadók csalárd e-maileket vagy legitim szolgáltatásoknak látszó üzeneteket küldenek, hogy rávegyék a felhasználókat bejelentkezési adataik felfedésére.

Megoldás: Soha ne adja meg a helyreállítási jelszavát vagy a privát kulcsát ismeretlen oldalakon, és használjon kétfaktoros hitelesítést (2FA) a fiókjaihoz.

d) A hálózati sebezhetőségek kihasználása

A kisebb vagy újabb blokkláncok biztonsági problémákkal vagy alacsony validátorszámmal rendelkezhetnek, ami sebezhetővé teszi őket a támadásokkal szemben.

Megoldás: használjon bevált blokkláncokat a nagyobb tranzakciókhoz, és legyen óvatos az új kriptoprojektekkel.

6. A legfontosabb tudnivalók

✔ A legjobb hely Romániában, ahol kriptovalutákkal kereskedhet, az Abarai platform.

✔ A blokkláncnak nincs szüksége bankokra vagy közvetítőkre, mivel a tranzakciók érvényesítését a hálózat felhasználói végzik.

✔ Két fő érvényesítési mechanizmus létezik: Proof of Work (PoW ) és Proof of Stake (PoS), mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai.

✔ A bányászok és validátorok felelősek a hálózat biztonságáért, a tranzakciók ellenőrzéséért és az új blokkok hozzáadásáért a lánchoz.

✔ Az 51%-os támadások szinte lehetetlenek az olyan nagy hálózatokban, mint a Bitcoin, mivel a számítási teljesítmény vagy a tárolt kriptovaluták többségi ellenőrzését igénylik.

✔ A Proof of Work (PoW) sok energiát és számítási teljesítményt igényel, és a Bitcoin használja, míg a Proof of Stake (PoS) energiatakarékosabb, és az Ethereum és más modern blokkláncok használják.

✔ A decentralizált érvényesítés biztonságos technológiává teszi a blokkláncot, kiküszöbölve a csalás és a cenzúra kockázatát.