Érdekli a bitcoin vásárlása? Gyorsan vásárolhat az Abaraiplatform segítségével , amely az egyetlen az országban, amely román nyelvű telefonos ügyfélszolgálatot kínál. Az 5000 Ron alatti összegek esetében az esetek 90%-ában nem kell személyi igazolványt felmutatnia, nem kell számlát létrehoznia, csak egy célcímre van szüksége (a cím, ahová bitcoint szeretne) és egy kész fizetési módra (hitelkártya, paypall, skrill, stb…).
Mi az a blokklánc?
A blokklánc egy decentralizált, kriptográfiai adatnyilvántartás, amely egy hálózaton keresztül tárolja az összes tranzakciót. Egyszerűen fogalmazva, ez egy olyan adatbázis, amely ahelyett, hogy egy központi, bárki által elérhető szerveren lenne, az internethez csatlakoztatott számítógépek globális hálózatán helyezkedik el.
1.1 Hogyan működik a blokklánc
A blokkláncon rögzített minden egyes tranzakciót a hálózat több számítógépe (úgynevezett „csomópontok”) ellenőriz. Miután a tranzakciót hitelesítették, az hozzáadódik egy új, titkosított és lepecsételt információblokkhoz. Ez a blokk ezután egy meglévő „blokklánchoz” csatlakozik, létrehozva ezzel a tranzakciók „láncát”.
1.2 Miért fontos a blokklánc technológia
A kriptográfia alkalmazásával a blokklánc technológia megvédi a tranzakciókat minden csalási kísérlettől vagy kibertámadástól. Ha egy tranzakciót egyszer már rögzítettek a blokkláncban , azt nem lehet megváltoztatni vagy törölni.
Összefoglalva, ha azon gondolkodik, hogy „mi is az a blokklánc”, egyszerűen fogalmazva, ez az adatok decentralizált, biztonságos és átlátható módon történő tárolásának és továbbításának módszere.
Bitcoin, az első blokkláncon létrehozott kriptopénz.
Az elmúlt évtizedekben a Bitcoin és a blokklánc technológia teljesen átalakította a pénzről, a tranzakciókról és a technológiáról való gondolkodásunkat. A bitcoint, az első blokkláncon létrehozott kriptopénzt 2009 márciusában Satoshi Nakamoto (ez egy álnév, a valóságban a kriptopénzt létrehozó személy vagy személyek valódi neve ismeretlen) indította el. A bitcoint a hagyományos pénz decentralizált alternatívájaként fogalmazták meg, és fő célja az volt, hogy kiküszöbölje a közvetítőket a pénzügyi tranzakciókból.
2.1 Az alábbiakban néhány hasznos információ a Bitcoinról
Az első blokk bányászata (Genesis Block):
1. A Bitcoin történetének első blokkját, az úgynevezett Genesis Blockot Satoshi Nakamoto bányászta 2009. január 3-án.
2. Ebben a blokkban rögzítették az első Bitcoin-tranzakciót, ami a pénzügyi világ forradalmának kezdetét jelentette.
3. A Genesis Blockot a blokklánc technológia alapkövének tekintik. A történelemben először mutatta be, hogyan működhet egy decentralizált pénzügyi rendszer.
A Bitcoinról:
1. A Bitcoin egy blokklánc-hálózatothasznál a felhasználók között végrehajtott összes pénzügyi tranzakció rögzítésére.
2. Minden tranzakciót egy blokkbacsoportosítanak , amelyet aztán ellenőriznek és hozzáadnak a meglévő blokklánchoz.
3. A bányászok összetett matematikai problémákat oldanak meg, és aki elsőként találja meg a megoldást, az kap jogot a blokk hozzáadására, és bitcoinnal jutalmazzák (ezt a folyamatot proof-of-worknek nevezik).
4. A megerősítés után a tranzakció állandóváválik (később már nem lehet megváltoztatni), és a hálózaton bárki ellenőrizheti.
A blokklánc technológia alapelvei
A blokklánc a digitális technológia három fő problémáját oldotta meg: a decentralizációt, az átláthatóságot és a megváltoztathatatlanságot.
3.1. Decentralizáció – Az elosztott hálózat ereje
A blokklánc technológia egyik legfontosabb szempontja a decentralizáció. A hagyományos adatbázisokkal ellentétben a blokkláncban nincs központi szerver, amely abszolút kontroll alatt tartaná az adatokat. Hogy mi is az a blokklánc, azt már láttuk, alább elmagyarázzuk, hogyan működik.
Hogyan működik?
Az adatokat egyszerre tárolják a hálózat összes csomópontján.
Minden csomópont rendelkezik a blokklánc egy teljes másolatával.
A döntések konszenzussal születnek (konszenzusos protokollok, például Proof of Work vagy Proof of Stake).
Milyen előnyökkel jár a felhasználók és a vállalkozások számára?
Fejlett biztonság: Az elosztott hálózat miatt egy hackernek a csomópontok több mint 50%-át kellene kompromittálnia ahhoz, hogy a blokkláncot irányíthassa, ami rendkívül nehéz lenne.
Adatvédelem: Egyetlen központi egység sem használhatja vagy adhatja el az Ön adatait az Ön beleegyezése nélkül.
Megbízhatóság: Ha egy vagy több csomópont leáll, a hálózat működőképes marad.
3.2. Átláthatóság – Minden a szemünk előtt van
A blokklánc másik alappillére az átláthatóság. A blokkláncon végrehajtott minden tranzakció nyilvánosan rögzítve van, és bárki számára megtekinthető.
Hogyan működik az átláthatóság?
Minden blokklánc tartalmazza a tranzakciók listáját, amelyet a felhasználók ellenőrizhetnek.
A tranzakciós adatok bárki számára hozzáférhetők egy blokklánc-kutató segítségével.
Az átláthatóság előnyei:
Megszűnik a bizalomvesztés: Akár pénzügyi befektetésekről, akár ellátási láncokról beszélünk, minden interakció ellenőrizhető.
Fokozott fogyasztói bizalom a megvásárolt termékek iránt: A fogyasztók pontosan tudják, hogy mit vásárolnak, mivel hozzáférnek a teljes terméktörténethez.
3.3 Megváltoztathatatlanság – Ha egyszer megírták, soha nem törölhető.
A blokkláncot más technológiáktól megkülönböztető alapelv a megváltoztathatatlanság. Ha az információ egyszer rögzítésre került egy blokkláncra, azt nem lehet megváltoztatni vagy törölni anélkül, hogy nyomot hagyna.
Hogyan működik?
A blokklánc minden egyes blokkja kriptográfiailag kapcsolódik az előzőhöz egy egyedi hash segítségével.
Egy tranzakció megváltoztatásához az összes következő blokk hash-ját újra kellene számítani – ez a folyamat nagy hálózatokon szinte lehetetlen.
Miért fontos a megváltoztathatatlanság?
Nagyfokú biztonság: Az adatok sértetlenek és védettek maradnak a manipulációval szemben.
Ellenőrizhető előzmények megőrzése: Legyen szó pénzügyi tranzakciókról, orvosi adatokról vagy könyvelési dokumentumokról, mindent biztonságosan archiválnak.
Elszámoltathatóság: Mivel minden művelet visszafordíthatatlan, a blokklánc technológia megszünteti a hagyományos „megbízható” közvetítő szükségességét.
Titkosítás és hashing a blokklánc technológiában
A zsaluzás és a titkosítás két alapvető fogalom a kiberbiztonság és a szoftverfejlesztés területén. Ha Ön fejlesztő vagy a kiberbiztonság szerelmese , valószínűleg már ismeri ezeket a fogalmakat. Azoknak, akik nem ismerik, de érdekli őket, az alábbiakban elmagyarázzuk, mit jelentenek, hogyan működnek, és mi a szerepük az adatok védelmében.
4.1. Titkosítás
A titkosítás az a folyamat, amelynek során az adatokat úgy kódoljuk, hogy azokat csak a visszafejtő kulcsot birtokló, arra jogosult felek tudják elolvasni. A hasheléssel ellentétben a titkosítás kétirányú folyamat, azaz a titkosított adatok felismerhetők és visszaállíthatók eredeti formájukra.
A blokklánc-technológiával összefüggésben a titkosítás az a kulcs, amely védi a tranzakciókat és a megosztott adatokat. Alapvetően biztosítja az információk biztonságát és azt, hogy azokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá, ne módosíthassák vagy ne manipulálhassák azokat.
Miért fontos a titkosítás a blokkláncban?
A blokklánc az átláthatóság és a biztonságkoncepciójára épül , és a titkosítás döntő szerepet játszik e két tulajdonság biztosításában.
Íme néhány ok, amiért a titkosítás különösen fontos:
Biztosítja az érzékeny adatok védelmét
A titkosítás védi a hálózaton keresztül utazó személyes és pénzügyi információkat, például a számlaadatokat, tranzakciókat vagy digitális személyazonosságokat.
Biztosítja a hamisíthatatlanságot
A titkosításnak köszönhetően az egyik blokkban lévő adatok bármilyen változása azonnal láthatóvá válik a hálózat többi része számára.
Biztosítja az adatok titkosságát
A blokkláncban csak a megfelelő kulccsal rendelkezők tudják visszafejteni az információkat. A felhasználók ezért nagyon magas szintű adatvédelmet élvezhetnek.
Ellenállás a kibertámadásokkal szemben
A fejlett titkosításnak köszönhetően a blokklánc az egyik legbiztonságosabb technológiai megoldásnak számít a hackerekkel szemben.
A blokkláncban használt titkosítási algoritmusok
Néhány a leggyakrabban használt algoritmusok közül:
1. SHA-256 (biztonságos kivonatoló algoritmus)
Ezt az algoritmust többnyire a tranzakciók biztonságossá tételére használják egyedi és visszafordíthatatlan hash-ok létrehozásával.
2. ECDSA (Elliptikus görbe digitális aláírási algoritmus)
Az ECDSA-t digitális aláírásokhoz használják, és biztosítja a tranzakciók hitelesítését. Fontos a nagy hatékonyság és a biztonság miatt.
3. AES (fejlett titkosítási szabvány)
Az AES-t a blokklánchálózatokban tárolt adatok titkosítására és visszafejtésére használják. Gyorsasága és támadásokkal szembeni ellenállóképessége miatt népszerű.
4. RSA (Rivest-Shamir-Adleman)
Az RSA egy másik algoritmus, amelyet gyakran használnak titkosításban, különösen a privát blokklánchálózatokban a biztonságos kulcscserékhez.
Hogyan működik a blokklánc titkosítás?
A blokkláncban használt titkosítás alapvetően két fő folyamatot foglal magában:
Az adatok titkosítása
Az adatokat egy kriptográfiai algoritmus segítségével titkosított formátumba alakítják át, hogy csak a „kulcs” birtokosai férhessenek hozzá.
2. Az adatok visszafejtése
Az arra jogosult személy a kulcs segítségével visszaalakítja az információt az eredeti, olvasható formátumba.
A blokkláncban ezek a folyamatok elengedhetetlenek a tranzakciók érvényesítéséhez és engedélyezéséhez. Itt lép a képbe a titkosítás két alapvető fogalma:
Nyilvános kulcs és magánkulcs.
A blokkláncrendszerek kétkulcsos titkosítást használnak – a nyilvános kulcsot (amely mindenki számára elérhető) és a titkos kulcsot (amelyet titokban kell tartani).
Hash-funkciók
Egy másik kulcsfontosságú elem a hash, amelyet az adatok egyedi „ujjlenyomatának” létrehozására használnak. Ez segít az információ integritásának ellenőrzésében anélkül, hogy felfedné annak tartalmát.
4.2 Hashtalanítás
A kivonatolás egy olyan módszer, amellyel bármilyen típusú adatot át lehet alakítani fix hosszúságú karakterek egyedi sorozatává, amelyet kivonatolásnak nevezünk. Ez az egyik alapvető technológia, amely a blokklánc működését alapozza meg, és célja az információk integritásának és biztonságának megőrzése.
A hashelésre úgy is gondolhatunk, mint egy „ujjlenyomatra”. Minden adathalmaz, függetlenül a mérettől és a tartalomtól, egyedi hash-t generál. Például egy kis szöveges fájl és egy hatalmas adatbázis teljesen különböző hash-eket fog létrehozni, de mindkettő ugyanolyan hosszú lesz.
Miért fontos ez?
A zsaluzás kritikus szerepet játszik a blokkláncban, mert:
Megőrzi az átláthatóságot és az integritást: az eredeti adatok bármilyen módosítása egy teljesen más hash-t eredményez, megakadályozva az adatmanipulációt.
Biztosítja a biztonságot: A kivonatolás segít az információk titkosításában, így védve azokat a külső támadásoktól.
Optimalizálja az ellenőrzési folyamatot: A blokkláncadatok validálása és feldolgozása gyors és hatékony a hash-ek rögzített jellegének köszönhetően.
Hogyan működik a hashelés.
A hash-elés egy hash-függvénynek nevezett matematikai függvényt használ a bemeneti adatok átalakítására. A következő történik az általános sémában:
1. Bemenet: Bármilyen típusú adat – az egyszerű szövegtől a fájlokig vagy tranzakciókig.
2. Folyamat: A hash-függvény egy algoritmust alkalmaz az adatokra.
3. Eredmény: Egy fix hosszúságú, egyedi hash-számot generál.
Egy fontos pont: függetlenül attól, hogy milyen hosszú vagy összetett a kiindulási adathalmaz, a kapott hash mindig azonos hosszúságú lesz. Két különböző adatkészlet soha nem generálhatja ugyanazt a hash-t (hash-ütközés). Ez a hatékony hashing algoritmusok alapvető szabványa.
Példa: Ha a „jelszó” szót beírja egy olyan hash-függvénybe, mint az SHA-256, akkor egy rögzített karakterláncot kap, például `5e884898da28047151d0e56f8dc6292773603d0d0d0d6aabbdd41`. Ha egyetlen karaktert is megváltoztat a bemeneten, az eredmény teljesen más lesz.
A blokkláncban használt zárolási algoritmusok
A blokklánc technológiában számos hashing algoritmust használnak az információk titkosítására és biztonságossá tételére. Íme néhány a legnépszerűbb algoritmusok közül:
SHA-256 (Secure Hash Algorithm): a legelismertebb algoritmus, amelyet olyan hálózatokban használnak, mint a Bitcoin. Nagyon biztonságos, és 256 bites hash-eket generál.
Keccak-256: Az Ethereum által elfogadott, az SHA-256 biztonságos alternatíváját nyújtja.
Scrypt: Olyan kriptovalutákhoz használják, mint a Litecoin.
Ezek a hash függvények alapvető fontosságúak az olyan folyamatok futtatásához, mint a blokkok létrehozása, a tranzakciók létrehozása és ellenőrzése.
Valós példák a kivonatolás használatára a blokkláncban
Bitcoin: A Bitcoin-hálózatban a hashinget a tranzakciók érvényesítésére és a blokkok összekapcsolására használják. Az SHA-256 kriptográfiailag összekapcsolja az egyes blokkokat az előző blokkal.
Ethereum: Az Ethereum-hálózat hashinget használ az intelligens szerződések érvényesítésére és a kereskedelmi tranzakciók feldolgozására.
Pénzügyi ellenőrzés: Egyes vállalatok hashinget használnak az ellátási láncok integritásának vagy a pénzügyi adatok pontosságának ellenőrzésére.
A blokklánc technológia jövője
A fejlesztők továbbra is dolgoznak a blokklánctechnológia és a kriptovaluták fejlesztésén. Folyamatosan új virtuális pénznemek jelennek meg, és új funkciókat vezetnek be a hálózatba, hogy gyorsabbá, biztonságosabbá és hatékonyabbá tegyék a tranzakciókat.Összefoglalva, bár még sok kihívást kell leküzdeni, a blokklánc technológia forradalmi, és minden bizonnyal megvan bennea lehetőség, hogy megváltoztassa a pénzzel való online interakcióinkat.