A 2. réteg egy meglévő 1. rétegű blokkláncra (például Ethereum vagy Bitcoin ) épülő keretrendszerre vagy technológiára utal. Fő célja, hogy javítsa az alaphálózat skálázhatóságát és hatékonyságát azáltal, hogy a tranzakcióvolumen egy részét elviszi és a láncon kívül (a fő blokkláncon kívül) dolgozza fel, majd az 1. rétegben véglegesíti.
Miért van szükség a 2. rétegre
Az 1. rétegűblokkláncok , bár biztonságosak és decentralizáltak, gyakran szembesülnek a „blokklánc-trilómiával”: nehéz egyszerre elérni a skálázhatóságot, a biztonságot és a decentralizációt. A legtöbb 1. rétegű blokklánc a biztonságot és a decentralizációt helyezi előtérbe, ami jelentős skálázhatósági korlátokhoz vezet:
- Alacsony tranzakciós sebesség: korlátozott számú tranzakció másodpercenként (TPS).
- Magasgázdíjak: Torlódások idején a tranzakciós díjak megfizethetetlenné válhatnak.
A 2. réteg megoldja ezeket a problémákat azzal, hogy sokkal nagyobb mennyiségű tranzakciót lehet feldolgozni sokkal alacsonyabb költségek mellett, az 1. réteg biztonságának veszélyeztetése nélkül.
Hogyan működik a 2. réteg
A pontos mechanizmusok a Layer 2 megoldás típusától függően változnak, de az alapelv ugyanaz:
- Láncon kívüli tranzakcióátvitel: az összes tranzakciót csoportosítják, majd a Layer 2-n hajtják végre.
- Érvényesítés és konszolidáció: Ezeket a tranzakciókat érvényesítik és egyetlen „bizonyítékká” konszolidálják.
- Horgonyzás az 1. rétegben: Csak ez az összesített proof, amely több száz vagy több ezer tranzakcióról tartalmaz információt, kerül elküldésre és rögzítésre a fő blokkláncon (1. réteg).
Ez a folyamat jelentősen csökkenti az 1. réteg terhelését, mivel az 1. rétegnek egyetlen nagy proofot kell feldolgoznia több ezer egyedi tranzakció helyett.
A Layer 2 megoldások gyakori típusai
- Rollupok (Optimistic Rollup és ZK-Rollup): Ez a két legnépszerűbb Layer 2 megoldás.
- Optimistic Rollups: Feltételezik, hogy a tranzakciók alapértelmezés szerint érvényesek, de biztosítanak egy „vitaablakot” (vitaidőszakot), ahol bárki bizonyíthatja a csalást. Ha a csalás bebizonyosodik, a tranzakciót törlik, és az érvényesítőt megbüntetik. Gyorsak, de a kifizetések tovább tarthatnak.
- ZK-Rollupok (Zero-Knowledge Rollup): összetett kriptográfiai bizonyítékokat használnak a láncokon kívüli tranzakciók érvényességének ellenőrzésére. Ezeket a bizonyítékokat azután az 1. rétegben teszik közzé. Rendkívül biztonságosak és gyors kifizetéseket tesznek lehetővé, de számításilag összetettebbek.
- Állapotcsatornák: lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy több, a láncon kívüli tranzakciót hajtsanak végre, és csak a végső állapotot rögzítsék az 1. rétegben. Példa: Lightning Network a Bitcoin esetében, Raiden Network az Ethereum esetében. Jók mikrofizetésekhez, de megkövetelik, hogy a résztvevők online legyenek.
- Sidechains: Ezek független blokkláncok, amelyek kompatibilisek az 1. réteggel, de saját konszenzusmechanizmussal rendelkeznek. Az eszközök egy hídon keresztül átvihetők az 1. réteg és a sidechain között.
- Plazma: Olyan architektúra, amely a fő blokklánchoz kapcsolódó „mini-blokkláncokat” használ a tranzakciók kezelésére.
A 2. rétegbeli megoldások előnyei
- Jobb skálázhatóság: Másodpercenként sokkal több tranzakció feldolgozása.
- Csökkentett költségek: Jelentősen alacsonyabb tranzakciós díjak.
- Gyorsabb befejezési sebesség: A tranzakciók szinte azonnal megerősítésre kerülnek a Layer 2-n.
- Hagyományos biztonság: Az 1. réteg robusztus biztonságára épül.
- Innováció: Lehetővé teszi olyan összetett alkalmazások fejlesztését, amelyek az 1. rétegen túl drágák vagy lassúak lennének.
A 2. réteg elengedhetetlen a blokklánc, különösen az Ethereum jövője szempontjából, mivel segít megvalósítani a decentralizált, skálázható és több milliárd felhasználó számára elérhető ökoszisztéma vízióját.
Van kedvenc kriptopénzed, amelyet a fejlődés és az árfolyam szempontjából követsz? Naprakész árfolyamot találhat a kriptopénzek árlistáját tartalmazó külön erre a célra létrehozott oldalunkon.