Az infláció az áruk és szolgáltatások árának általános és tartós emelkedése egy gazdaságban egy adott időszak alatt. Az árak emelkedésével a pénz vásárlóereje csökken, ami azt jelenti, hogy több pénzre lesz szükségünk ahhoz, hogy ugyanazt az árut és szolgáltatást megvásárolhassuk, mint korábban. Az inflációt gyakran olyan indexekkel mérik, mint a fogyasztói árindex (CPI).
Főbb okai:
- Infláció Húzó kereslet: Ez akkor következik be, amikor az áruk és szolgáltatások iránti kereslet jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló kínálatot, ami lehetővé teszi az eladók számára az áremelést. Alapvetően több vásárlóerő (pénz) van a piacon , mint amennyi terméket az emberek meg tudnak vásárolni.
- Növekvő termelési költségek (Cost-Push Inflation): Amikor a nyersanyagok, a bérek vagy a szállítás költségei emelkednek, a vállalatok ezeket a költségeket magasabb árakon keresztül áthárítják a fogyasztókra.
- Növekvő pénzkínálat: A központi bankok túlzott pénznyomtatása szintén inflációhoz vezethet.
A kriptovaluták világában az infláció fogalmát másképp értelmezik, mint a fiat valutákét (például a RON vagy az USD), de a kereslet és kínálat alapelvei továbbra is érvényesek.
Belső infláció (ütemezett kínálat)
Számos kriptovaluta protokolljában van egy programozott inflációs ráta. Ez azt jelenti, hogy előre meghatározott számú új érmét hoznak létre és rendszeres időközönként bevezetnek a forgalomba.
- Bányászok/érvényesítőkjutalmazása: A legtöbb blokklánc a bányászokat (Proof-of-Work) vagy a hitelesítőket (Proof-of-Stake ) újonnan létrehozott érmékkel jutalmazza a hálózat biztonsága és a tranzakciók hitelesítése érdekében tett erőfeszítéseikért. Az érmék folyamatos kibocsátása az infláció egy formája.
- Cél: Erre az ütemezett inflációra gyakran azért van szükség, hogy a résztvevőket a hálózat fenntartására ösztönözzék, és hogy biztosítsák az érmék kezdeti elosztását.
Belső defláció (korlátozott kínálat vagy égetési mechanizmusok)
Néhány kriptovalutát úgy terveztek, hogy deflációs vagy nagyon alacsony inflációjú legyen, gyakran a teljes kínálat korlátozásával vagy égetési mechanizmusok bevezetésével.
- Fix maximális kínálat: A Bitcoin (BTC) például 21 millió érmét tartalmaz előre meghatározott maximális kínálatban. Amint ezt a határt elérik, új érmék nem jönnek létre. A kibocsátás mértéke nagyjából négyévente feleződik (felezés), ami azt jelenti, hogy a bitcoin belső inflációja folyamatosan csökken, így a fiat valutákhoz képest hosszú távon deflációs eszköznek számít.
- Égetési mechanizmusok: léteznek olyan protokollok, amelyek időszakosan elégetik a tranzakciós díjak vagy a rendelkezésre álló kriptopénz egy részét, így csökkentve a forgalomban lévő teljes készletet. Ez ellensúlyozhatja a jutalom által generált inflációt, vagy akár nettó deflációs forgatókönyvet is létrehozhat.
Fontos:
A kriptovalutában az infláció fogalma gyakran összekeverhető az áringadozással. Egy kriptopénz árfolyamának hirtelen és váratlan csökkenése az „infláció” egy formájának tekinthető, mivel az adott kriptopénz vásárlóereje drasztikusan csökken. Ez nem a hagyományos gazdasági értelemben vett infláció (ami a pénzkínálat növekedését feltételezi), hanem inkább a kereslet és kínálat, a piaci hangulat, a hírek vagy a makrogazdasági események által diktált áringadozás.
Van kedvenc kriptopénzed, amelyet követsz? A kriptopénzek naprakész árfolyamát az erre a célra létrehozott oldalunkon találja.