Tranzakció

A tranzakció a kriptovaluta kontextusában lényegében érték (kriptovaluta) átutalása egyik címről (vagy felhasználóról) a másikra, amelyet egy blokkláncban rögzítenek és ellenőriznek. Ez nem azonos a hagyományos banki tranzakcióval, ahol a pénz egy központi bank által kezelt számlák között mozog. Egy kriptohálózatban a tranzakciók decentralizáltak és a kriptográfiára támaszkodnak.

Hogyan működik egy kriptotranzakció?

A kriptotranzakció megértéséhez vegye figyelembe a következő alapvető lépéseket:

  1. Tranzakció kezdeményezése:

    • Egy felhasználó (nevezzük őt Feladónak) úgy dönt, hogy egy bizonyos mennyiségű kriptopénzt küld egy másik felhasználónak (a Címzettnek).
    • A Feladó egy digitális pénztárcát (szoftver vagy hardver) használ a tranzakció kezdeményezéséhez.
    • A tárcában megadja:
      • A címzett nyilvános címe: egy hosszú karakterlánc, amely azonosítja a pénztárcát, ahová a pénzt küldi.
      • A küldendőkriptopénz összegét.
      • Tranzakciós díj (gázsi): Egy kis összegű kriptopénz, amelyet a Feladó hajlandó fizetni a bányászoknak/érvényesítőnek a tranzakció feldolgozásáért. A magasabb díj gyorsabb feldolgozást jelenthet.
  2. Digitális aláírás:

    • A tranzakciót a Feladó digitálisan aláírja a privát kulcsával. Ez egy egyedi kriptográfiai funkció, amely bizonyítja, hogy a Feladó a pénzeszközök jogos tulajdonosa, és hogy ő engedélyezte a tranzakciót. A magánkulcs nélkül senki sem tudja mozgatni a pénzeszközöket.
    • A digitális aláírás biztosítja a hitelességet (hogy a Feladó a valódi) és az integritást (hogy a tranzakció részletei az aláírás után nem változtathatók meg).
  3. Hálózati műsorszórás:

    • Az aláírás után a tranzakciót a blokklánchálózat összes csomópontjának (számítógépének) továbbítják (broadcast ).
    • A csomópontok fogadják a tranzakciót, és hozzáadják egy „mem-pool”-hoz(memóriakészlet) vagy „tranzakciós készlethez”, ahol arra vár, hogy bekerüljön a blokkláncba.
  4. Ellenőrzés és felvétel egy blokkba:

    • A bányászok ( Proof of Work esetén) vagy a validátorok ( Proof of Stake esetén) összegyűjtik a tranzakciókat a mem-poolból.
    • Ellenőrzik az egyes tranzakciók érvényességét (pl. a feladó rendelkezik-e elegendő pénzzel, a digitális aláírás helyes-e).
    • Az érvényesített tranzakciókat egy új blokkba csoportosítják.
    • A blokk ezután a hálózat konszenzusmechanizmusától függő folyamat révén (pl. egy kriptográfiai rejtvény megoldása PoW esetén, vagy a tét érvényesítés PoS esetén) felkerül a blokkláncra.
  5. Tranzakció megerősítése:

    • Miután a tranzakció bekerült egy blokkba, és az adott blokkot hozzáadták a blokklánchoz, a tranzakciót megerősítettnek tekintik.
    • Ahogy a tranzakciót tartalmazó blokk után újabb blokkok kerülnek hozzá, úgy nő a „megerősítések” száma, ami a tranzakciót egyre inkább visszafordíthatatlanná és biztonságossá teszi. Általában néhány megerősítés után a pénzeszközök biztonságosnak és a Címzett számára elérhetőnek tekinthetők.

A kriptotranzakciók fontos jellemzői

  • Változatlanság: Ha egy tranzakciót egyszer rögzítenek a blokkláncon és megerősítenek, azt nem lehet módosítani vagy törölni. Állandó.
  • Átláthatóság: Minden tranzakció nyilvános, és bárki ellenőrizheti a blokkláncon (bár a küldő és a címzett valódi személyazonossága álnevesített marad, mivel címek által reprezentált).
  • Decentralizáció: Nincs központi hatóság, amely jóváhagyná vagy blokkolná a tranzakciókat. Ezeket a csomópontok elosztott hálózata hitelesíti.
  • Globális jelleg: Tranzakciókat a világ bármely pontján, a nap 24 órájában, földrajzi vagy időbeli korlátozások nélkül lehet küldeni.
  • Visszavonhatatlanság: A kriptotranzakciót a megerősítést követően nem lehet törölni vagy „visszafordítani”, ellentétben a banki tranzakciókkal, amelyek bizonyos feltételek mellett visszafordíthatók.

Van egy kriptopénz, amelyet szeretne a befektetési portfóliójába felvenni? A kriptopénzek árlistáját tartalmazó oldalunkon gyorsan megtalálhatja a naprakész árfolyamot.